Kellene
2025.04.08
Kellene
Kellene egyszer írnom a múlt keddről
arról, ahogy felbukkansz váratlanul
mint aki a sorsából sosem tanul
s felnézel könyvekkel tele pult mellől
Felnézel és most felragyogsz lélekből
talán palástolnád de hasztalanul
egy rég bezárt mosolyod elszabadul
nem hazudhat senkinek a lényegről
Ez csak a legfelső a sok rétegből
amik a hagymát befedik makacsul
ismerős minden mozdulat régebbről
Álljon addig a pillanat míg eldől:
ha újrajátsszuk, másképpen alakul?
Kellene egyszer írnom a múlt keddről.